hirdetés
Életmód

Saját hangulatunkon is segíthet, ha másoknak jót kívánunk

Számos ember számolt már be arról, hogy amikor másokkal jót tesznek, saját hangulatuk is javult, és boldogabbnak érezték magukat. Egy új kutatás során azonban azt figyelték meg, hogy már a mások felé irányuló jókívánságaink is pozitívan hatnak a hangulatunkra.

Saját hangulatunkon is segíthet, ha másoknak jót kívánunk
hirdetés

A Journal of Happiness Studies nevű lapban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, hogy miként lehet csökkenteni a szorongást és javítani a személyes jóllétet, és arra jutottak, hogy meglepően jó hatást fejt ki az, amennyiben valaki „minden jót” kíván másnak. A kutatók – Douglas A. Gentile, Dawn M. Sweet és Lanmiao He – háromféle lehetséges „kedvjavító” stratégia hatásait vizsgálták, amelyek egyike a szeretet kifejezése és a kedvesség, a másik kettő pedig a másokhoz való kapcsolódás, illetve a lefelé történő szociális összehasonlítás voltak.

A kutatók arra kértek egyetemistákat, hogy az egyetem épületét körüljárva mindhárom fentebb említett stratégiával 12-12 percig próbálkozzanak.

A kedvesség kifejezése során a hallgatóknak rá kellett nézniük az emberekre, és azt kellett gondolniuk: „Azt kívánom, hogy ez az ember legyen boldog”. A kutatók a diákoknak azt javasolták, hogy ezt gondolják komolyan, és valóban meggyőződéssel kívánjanak jót az embereknek. A második stratégia gyakorlásakor a diákoknak egy-egy emberre ránézve arról kellett elmélkedniük, mely reményeiket, céljaikat vagy érzéseiket osztanák meg velük, míg a harmadik esetben azon kellett gondolkozniuk, miben jobbak, mint azok az emberek, akikkel éppen összefutottak. Volt egy kontrollcsoport is, amely tagjainak az embereket látva egyszerűen csak a megjelenésükre, ruházatukra, stílusukra kellett figyelnie.

Következő lépésként a kutatásba bevont embereknek a szorongásukat, az általuk megélt stresszt és a boldogságérzetüket mérő kérdőíveket kellett kitölteniük – amelyeket egyébként a kísérlet elején is kitöltöttek. Ezután a kutatók mindhárom csoportot összehasonlították a kontrollcsoporttal.

hirdetés

A megfigyelések szerint a három stratégia közül az növelte leginkább az empátiát és a boldogságérzetet, s csökkentette a szorongást, amelyben az embereknek jót kellett kívánniuk másoknak. Ugyanez a technika növelte legnagyobb értékben az önkéntesek által érzett kapcsolódás, valamint a gondoskodás mértékét.

Eközben azok, akik másokkal szemben a saját jó tulajdonságaikon gondolkoztak, nemcsak hogy nem profitáltak ebből, de még az empátiára való hajlandóságuk és a mások iránt érzett törődésük is megfogyatkozott. A kutatók szerint a lefelé történő szociális összehasonlításnak, mint alapvetően versenyszellemű szemléletmódnak ugyan lehetnek jó hatásai, de ez a fajta hozzáállás stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz stratégiához vezethet.

(Forrás: Sciencedaily.com )

hirdetés

hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés