Adrian Bejan, a Duke Egyetem professzora szerint azért tűnhetnek a gyermekkorban megélt napok szinte végtelen hosszúnak, s az idős korban megélt napok gyorsan elillanónak, mert ahogyan az emberi szervezet öregszik, a látott képeket lassabban fogadja be és dolgozza fel az agy – számol be róla a ScienceDaily tudományos portál a március 18-án az European Review nevű lapban megjelent elmélet alapján.
„Az embereket elbűvöli, hogy milyen sok mindenre képesek visszaemlékezni a fiatalkoruk végtelennek tűnő napjaiból. Nem arról van szó, hogy a tapasztalataik sokkal mélyebbek vagy fontosabbak lett volna, csupán arról, hogy ezeket igen gyorsan dolgozták fel”
– vélekedik Adrian Bejan.
A kutatĂł szerint a jelensĂ©g hátterĂ©ben az emberi test öregedĂ©sĂ©vel járĂł fizikai változások állnak. Ahogyan az idegek egy neuronok kifejlĹ‘dnek, mind mĂ©retĂĽkben, mind összetettsĂ©gĂĽkben növekednek, ez pedig hosszabb utat eredmĂ©nyez a továbbĂtandĂł jelzĂ©sek számára. Ezek az Ăştvonalak pedig az öregedĂ©ssel egyĂĽtt nĂ©mileg mĂ©g romlanak is, s ezzel mĂ©g nehĂ©zkesebbĂ© válik az elektromos jelzĂ©sek áramlása.
Mint hozzáfűzte, a fent részletezett változások miatt csökken az öregedéssel együtt az új mentális képek befogadásának és feldolgozásának aránya. Mindezt pedig alátámasztja az is, hogy a gyerekek és felnőttek szeme eltérően mozog – a gyerekeké, akik több információt fogadnak be, jellemzően gyorsabban.
Mindennek eredmĂ©nyekĂ©nt ugyanazon idĹ‘ alatt az idĹ‘sebb emberek kevesebb mentális kĂ©pet dolgoznak fel, s Ăgy Ăşgy tűnhet számukra, hogy gyorsabban telik az idĹ‘.
„Az emberi agy az idő múlását a felfogott képek változásából ismeri fel. A jelen a múlttól a mentális képalkotás változásának köszönhetően különbözik, és nem attól, hogy valakinek az órája csörög-e. Fiatalkorban azért tűntek hosszabbnak a napok, mert a fiatal agy több képet dolgoz fel egy nap alatt, mint az idős agy”
– összegezte a kutató.