hirdetés
Külföld

Putyin: Oroszországnak négy új régiója van - Kijev NATO-tagságért folyamodik

Oroszországnak négy új régiója van - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.

Putyin: Oroszországnak négy új régiója van - Kijev NATO-tagságért folyamodik
hirdetés

Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a "kijevi rezsimet". Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország "nem fogja elárulni a felszabadított területek" lakosságát, mert az ott élő emberek "örökre állampolgáraivá váltak" Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a népszavazáson - amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek - egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.

Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az "ököljogon alapuló amerikai diktátum" és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.

Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy "hibrid hadviselést" folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.

hirdetés

Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy "az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra" az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez".

"Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt" - hangoztatta Putyin.

Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai "különleges hadművelet" megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.

"Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak" - mondta az orosz államfő.

"Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat" - tette hozzá.

Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, "a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság" alapján, amelyben az érték "az emberség, az irgalom és az együttérzés". Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.

Beszédét a "Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!" szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.

A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és "Oroszország, Oroszország!" ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.

Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz.

Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. "De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto" - fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel "de jure", azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.

Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja.

Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Volodimir Zelenszkij elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy erre a lépésre azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a megszállt herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival. Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy "ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat".

Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. "Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel" - fejtette ki Zelenszkij.

Videoüzenetének közzététele előtt az elnök összehívta a haditanácsot és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Utóbbi üléséről tájékoztatva elmondta, hogy a parlament hamarosan napirendjére tűzi azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében minden orosz vagyont államosítanak Ukrajnában.

A haditanács ülésén - Zelenszkij közlése szerint - megállapították, hogy a béke csakis "Ukrajna megerősödésével és a megszállóknak Ukrajna egész területéről történő kiűzésével" áll helyre. Biztosított afelől, hogy Ukrajna ezt az utat fogja követni.

A NATO-tagságra való törekvés szerepel az ukrán alkotmányban, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország "felelőtlen nukleáris retorikáját".

Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek "további gazdasági költségekkel" terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.

Mint írták, a G7 csoport továbbra is "rendíthetetlenül támogatja" Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és "vitathatatlan jogával" élve visszaszerezze területeit.

A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik "Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját", amely "nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát".

"Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része" - írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére "új mélypont" a nemzetközi jog "égbekiáltó semmibevételében".

Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző "hamis népszavazásokat", amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.

Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

Forrás: MTI


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés