Agnès Buzyn egy rádiĂłműsorban nyilatkozva elmondta, hogy az áldozatok fele hetvenöt Ă©vesnĂ©l idĹ‘sebb volt. A miniszter azonban hangsĂşlyozta azt is, hogy a megelĹ‘zĹ‘ intĂ©zkedĂ©seknek köszönhetĹ‘en mĂ©g Ăgy is tizedannyi áldozatot szedett a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járás, mint a 2003-ban EurĂłpát sĂşjtĂł hatalmas hĹ‘sĂ©ghullám.
A BBC felidĂ©zi, Franciaországban jĂşniusban az ország valaha mĂ©rt legmagasabb hĹ‘mĂ©rsĂ©kleti Ă©rtĂ©kĂ©t, 46 Celsius-fokot jegyeztek fel, mĂg az ezt követĹ‘ hĂłnapban Párizsban ugyancsak rekordot jelentĹ‘ 42,6 Celsius-fok volt.
A francia egĂ©szsĂ©gĂĽgyi minisztĂ©rium szerint 567 ember az Ă©v elsĹ‘ hĹ‘sĂ©ghulláma során halt meg – vagyis jĂşnius 24. Ă©s jĂşlius 7. között. Ezután jĂşlius 21. Ă©s 27. között ismĂ©t volt egy hĹ‘sĂ©gperiĂłdus, amikor Ăşjabb 868 ember vesztette Ă©letĂ©t. TĂz szemĂ©ly hunyt el munkavĂ©gzĂ©s közben a hĹ‘sĂ©g miatt.
A nyár folyamán Franciaország több terĂĽletĂ©n is adtak ki vörös riasztásokat a hĹ‘sĂ©g miatt – ez a skálán a legnagyobb fenyegetĂ©st jelentĹ‘ kategĂłria. A hĹ‘sĂ©ghullámok ideje alatt számos iskolát Ă©s nyilvános esemĂ©nyt is bezártak, illetve elnapoltak, hogy Ăgy is csökkentsĂ©k a lakosságot fenyegetĹ‘ veszĂ©lyeket.
Eközben az uszodákat Ă©s a nagy parkokat egyes városokban nyitva tartották a hĹ‘sĂ©gtĹ‘l kimerĂĽlt lakosság elĹ‘tt, Párizsban pedig a hatĂłságok vĂ©szhelyzeti telefonvonalat is lĂ©tesĂtettek, Ă©s ideiglenes „hűsĂĽlĹ‘szobákat” is kialakĂtottak.
Az extrĂ©m hĹ‘sĂ©g más eurĂłpai országokat is Ă©rintett, Ăgy az EgyesĂĽlt Királyságot, Belgiumot, NĂ©metországot, Luxemburgot Ă©s Hollandiát is, Spanyolországban pedig már Ă©vtizedek Ăłta ritkán látott sĂşlyosságĂş erdĹ‘tĂĽzek ĂĽtöttĂ©k fel a fejĂĽket.
Franciaországon kĂvĂĽl más országok azonban egyelĹ‘re nem közöltek hivatalos adatot arrĂłl, hogy hány áldozatot szedett az extrĂ©m idĹ‘.