hirdetés
Belföld

Tizenhét évre emelhetik a tankötelezettség korhatárát

Ismét emelnék a tankötelezettség korhatárát a Népszava birtokába került Szakképzés 4.0 című háttéranyag szerint, a korhatárt egyébként korábban tizennyolcról szállították le tizenhat évre. Az anyag más javasolt változásokra is kitér. Utóbb az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lap értesülését cáfolta.

Tizenhét évre emelhetik a tankötelezettség korhatárát
hirdetés

Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát, miután előzőleg 18 évről szállították azt le a jelenlegi 16 évre – írja a Népszava a birtokába került Szakképzés 4.0 című háttéranyagra hivatkozva.

Mindezt azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) viszonylag hamar cáfolta is közleményében, amelyben leszögezik:

„A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését”.

A közleményből kiderül, hogy a tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor áll, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből. Az indoklás szerint a gazdasági növekedéshez kapcsolódóan új munkaerő-piaci helyzet alakult ki, s mivel hiány van jól képzett szakemberekről, erre egy rendszerszintű átalakítással lehet reagálni. Vagyis, ez teszi szükségessé az új szakképzési stratégiát.

A Népszava egyébként a már említett háttéranyagra hivatkozva arról is írt, hogy kudarcos volt az eddigi szakképzési politika, s az elmúlt időszakban csökkent a középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége. E kérdésben a 2015-2016-os év jelentette a fordulópontot, akkor lettek többen a gimnáziumi tanulók, mint a szakgimnáziumban tanuló társaik.

Az anyag szerint a pedagógusok és szülők is felelősek a szakképzés népszerűtlenségéért, hiszen több általános iskolában sikerkritérium a gimnáziumi továbbtanulás az ő szempontjukból, ráadásul az általános iskolák esetében a megfelelő orientáció hiánya sem kedvez annak, hogy a diákok a szakképzésbe lépjenek. Egyúttal az anyag túlzottan magasnak tartja a gimnáziumi keretszámokat.

A lap úgy tudja, évi 50 milliárd forintból megújítanák az állami szakképző intézményeket is egy úgynevezett „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program keretében, s az ösztöndíjrendszert is úgy alakítanák, hogy a diákok a gazdaság szempontjából fontos szakmák irányába forduljanak, s bent maradjanak a rendszerben. A szakgimnáziumok immár technikum név alatt működnének tovább, ahol ötéves képzések alatt sajátíthatnák el a szükséges tudást a fiatalok. Újabb változás lenne a Népszava szerint, hogy a 12. év végén a négy közismereti tárgyból, valamint a 13. év végén tett szakmai vizsgából kell vizsgát tenniük a diákoknak a képzés végén.

Egy úgynevezett „munkaerő-piaci előrejelző rendszert” is létrehoznának annak érdekében, hogy a képzési szerkezetet a gazdaság igényeihez szabják.


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés