hirdetés
Belföld

Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án

Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án
hirdetés

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet. Ezt a rendezvényt a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalon élőben is közvetítik.

Számos településen, a határon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra,

hirdetés

Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre,

Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Simicskó: október 6. az egyik legnagyobb nemzeti traumánk

Trianon mellett a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként beszélt október 6-áról az aradi vértanúk emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője.

Hangsúlyozta: a magyarság története igen gazdag nemcsak sikerekben, hanem kudarcokban is, utóbbiak pedig megedzették a nemzetet.

Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola diákjai előtt arról beszélt: megdöbbentő, "hihetetlen kegyetlenséget gyakorolt" a csupán 18. évében járó uralkodó, Ferenc József a szabadságharc vezetőinek kivégeztetésével, és óriási hibának, bűnnek nevezte a magyar szabadságharc eltiprását.

A kereszténydemokrata politikus arra emlékeztetett: 1848 tavaszán Európa számos városában lángolt fel forradalom, de zömüket nagyon gyorsan leverték. Csak Magyarország tartott ki másfél éven keresztül, két nagyon erős hadsereggel szemben, óriási bátorságot tanúsítva.

Simicskó István szerint a 48-asok igazi titka az volt, hogy hihetetlen módon szerették a szülőföldjüket, a hazájukat a vértanúk pedig a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságért.

Az igazi erő a hitben, a szellemiségben rejlik - hangsúlyozta a frakcióvezető, felhívva a figyelmet arra, hogy nehéz helyzetekben is ki kell állnunk a magyar szabadság mellett.

Hangsúlyozta: a történelem folyamat, amelyet karakteres politikusok írnak, majd arról beszélt a diákoknak, hogy megfelelő értékrenddel, hittel, szellemiséggel nyújthatunk az életben másoknál jobb teljesítményt.

Áder: az eszmék tovább élnek

Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében - mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld - folytatta -, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.

A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.

"Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett" - tette hozzá a köztársasági elnök.

"Amikor '48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell - az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött - a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat" - fogalmazott az államfő.

Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, "hogy újra és újra - ünnepen és hétköznapon - észrevegyük, nagy érték a szabadság, '48-49 hősei az életüket is kockára tették érte".

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítményt bemutatva elmondta, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult, hatmilliárd forintos beruházással egy új, 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak több száz darabja hét évtized után talált otthonra.

A több mint három évig tartó munkálatok során - Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján - az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították, és kulturális központtal, modern kiállítótérrel bővítették.

Az intézményben a látogatók megcsodálhatják a többi között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak másolatát, csakúgy, mint a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, az új funkciót kapott erőd a görög, római és reneszánsz szobrok bemutatásával Európa szellemi örökségét védelmezi és továbbadja az utánunk jövő generációnak.

A Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően eredeti állapotába állították helyre az erődöt, 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméter kőfelületet újítottak fel és 115 ezer bontott téglát építettek be.

Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román Csarnokba zsúfolták be, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.

Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.

A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.

A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, de befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.

A Csillagerődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt helyet, miután Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.

A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.

Forrás: MTI

hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés